A tervezés során fontos volt, hogy mindegyik szomszédtól a lehető legnagyobb távolságra kerüljön az újonnan kialakítandó épületet. A nagyobb forgalmú északi utat oldalhatárként kezeltük, és ezért ehhez a telekhatárhoz közel helyeztük el az épületet, azért hogy értékes déli- és nyugati telekrészek alakulhassanak ki.
Az így kialakuló előkertet sűrű növényzettel lett ellátva, így választva el az úttól a házat. A leválasztást, az elszeparálást azzal erősítettük, hogy az utcaszinthez képest 1 méterrel lesüllyesztettük az épületet. A telepítéssel másrészről azt szerettük volna elérni, hogy a viszonylag kis telekből a lehető legtöbb zöldfelület megmaradjon. Mivel a helyszín történetisége és az egész Donátus telekosztásának dinamikus átalakulása óriási zavart okozott, sokan visszanyúltak a tradicionális építészethez, ami szakmailag nem támogatható, mások meg nem találtak kapcsolódást. Számunkra egy végtelenül leegyszerűsített tömeg, a környezethez való neutrális alkalmazkodás a megoldás erre a problémára. Ez nem csak tömegében, hanem egyszerű anyaghasználatában is jelentkezett, mint a fehér vakolat. A tömegstruktúrát úgy alakítottuk ki, hogy a Donátus eredeti beépítését tükrözze (alacsony kis léptékű tömeg, azért hogy ne takarják ki egymás elől a kilátást a város felé), ami egy kis léptékű épület.
Felelős tervező: Bachmann Bálint
Tervező: Borsos Ágnes
Pécs, 2008
agnes.borsos 