WEEKENDhouse

Kővágószőlős a pécsi régiónak az eddig feltárt legősibb település része. 4000 éves kelta földvár igazolja, hogy ősidők óta szívesen lakott település volt. Ma természetvédelmi- és műemléki védettséget élvező erdős, ligetes terület. Az 1950-es évektől a szocialista nagyipar – uránbányászat – szomszédságában az itteni bányászok időszakos használatú kis házakat építettek maguknak. Egy ilyen kis gazgasági épület állt a mi tervezési területünkön is.

Építészeti alapkoncepció volt a kis lépték és az itt hagyományos formavilág megőrzése. A meglévő épület legkisebb – szükséges – bővítését irányoztuk elő, fontos tervezési koncepció volt a környékre jellemző lépték megtartása. A meglévő beépítés minimális növelésére volt csak szükség, azért, hogy az új igényeket ki tudjuk elégíteni. Nem a „négyzetméterek” növelésére, hanem a természettel való szoros kapcsolatra helyeztük a hangsúlyt. Az építészeti válasz lényege a ház „hasznos alapterületét” megduplázó teraszrendszer kialakítása volt, ami a természet és az épített környezet közötti átmeneti zónát alkotja: négy terasz, négy különböző funkcióval.

A 3000 m2-es telken elhelyezkedő kis épület tömegének bővítése mindössze egy nappali tér „hozzáadásából” áll. Az egyszintes bővítmény – ami a lejtős tereptől ellebegő hasáb – formailag elkülönül az eredeti épülettömegtől, mégis azzal egységet képezve hozza létre a megfelelő funkció kapcsolatokat. Az egyszerű formaválasztásra – az egyértelmű tömegkapcsolatra –  azért volt szükség, hogy a kilátáson és a környezeten maradjon a hangsúly.

A meglévő sátortetős, kis fesztávú épülettömeg és a bővítmény határán alakítottuk ki az épület bejáratát. A bejárattal szemben elhelyezett napozóterasszal bővül az épület keleti része. Az ellebegtetett hasáb déli és keleti homlokzatát üvegfelület (visszahúzott) határolja, azért, hogy a Villányi hegyek felé a kilátás a ház földszinti szintjének helységeiből zavartalan legyen. A kilátásra helyezett hangsúlyt tovább erősíti az alaprajzi kialakítás, az egy központi „mag” köré szervezett térrendszerrel. A magban kap helyet a fürdő, a konyha egy része és a belső szambalépcső. A mag köré szerveződik a bejárat, a nappali, a konyha és a gyerekháló. Ezek a terek egymásba érnek, a helységek határait a belső mag és annak karakteres színe (sötétszürke) határozza meg, a zavartalanságot mennyezetig érő, elrejthető tolóajtók biztosítják. A belső terek meghosszabbítása a nappali folytatásában kialakított stég-terasz, ahol a kilátás és a természettel való kapcsolat kiteljesedik. Az átmeneti tér körülölel egy élő fát, amelynek egyik feladata a terasz árnyékolása. A tetőtéri szinten is hasonló a térszervezési rendszer, a földszinti „mag” az emeleten is megjelenik, szeparálja a funkciókat (wc és tusoló). Az emeleti intim zóna szeparáltságát a vertikalitás és a szamba lépcső oldja meg. Ennek a lépcsőnek a korlátja a földszinten egyben a bejárati gardrób is, amely a lépcsőt felkísérve visszafordul a fal felé. A tetőtérben a szülői háló vizesblokkal és egy kis dolgozó helyezkedik el. A „mag” északi oldalán a hálószoba kapott helyet amelynek tetősík ablakából a Jakab-hegy babás szerköveit láthatóak. A „mag” déli oldalán található a dolgozó, ennek meghosszabbítása az „új hasáb” tetején lévő tetőterasz, ami déli irányba szintén Villány felé fordul. Az ellebegő hasáb alatt alakítottuk ki a negyedik teraszt, amely a pincével és a kerti konyhával alkot egységet a társasági élet számára.

A koncepció fontos eleme a kényelem, ami nem alapterület növelésben, hanem az időtálló anyaghasználatban és a korszerű gépészetben is megmutatkozik, amik az egyszerű használhatóságot segítik. Az épületet – karbantartási szempontból is – könnyen kezelhetővé szerettük volna tenni Megrendelőnk számára. Az épület eredeti tömegét – nem csak a ferde felületeket (tető), a ház oldalfalait is egységes fémlemezzel burkoltuk. Ezzel a megoldással az épület teljesen letisztulttá – minden „felesleges“ részlet nélkülivé – , makettszerűvé vált. A szokásos rejtett eresz kialakítás elhagyása lehetővé tette a szerkezet egyszerű (lábazattól gerincig tartó) átszellőztetését is. A lebegő hasáb vasbeton szerkezetű, azért, hogy anyag hű maradhasson helyszíni szendvics szerkezetet alkalmaztunk. A helyszínen fa zsaluzattal készülő beton halvány erezetet kapott, az idő múlásával vállaltan „patinásodik“. A felsorolt anyagok mellett a hatalmas üvegfelületek dominánsak, az árnyékoló perforált fém felületei (keleti árnyékolás, autóbeálló) és a teraszok fa burkolata mellett.

A tervezési feladat során arra törekedtünk, hogy ne a házon – annak a részletein – legyen a hangsúly, hanem a falutól is elszigetelten elhelyezkedő, a természetvédelmi terület határán lévő terület természeti értékein, adottságain,  melyek a Megrendelő számára is a „lényeget” jelentik.

Tervezők: Bachman Zoltán, Borsos Ágnes
Szerkezeti design: Stocker Györy
Gépészet: Strasser Tibor
Statika: Benedek Dezső
Kivitelező: Hohmann Antal
Látványtervek: Simon Zsolt
Fotó: Bujnovszky Tamás Kovács Zoltán, Mátételki Ákos,
Makett: Szabó Miklós

Kővágószőlős, 2008

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s